A Holland név története:

Apának rengeteg szörnyű névötlete volt, így örülök, hogy ezt a csatát anyukám nyerte. Az emberek kérdezgették már: “a szüleid Hollandiában feküdtek le?”, “a szülei hollandok?”, “beszélsz hollandul?”, igen, ezeket. A válasz pedig nem. Nagyon unalmas történet, azt kívánom, bár érdekesebb lenne ennél. Nem Hollandiában születtem, az oka annak, hogy Holland a nevem, hogy édesanyám táborvezető volt a főiskolán, és volt egy táborozója, akit Hollandnak hívtak, szóval azt mondta, “Hollandnak fogom hívni a gyerekemet”. Ennyire unalmas a dolog. És, tudjátok, mikor lánya született, megmondta apának, hogy “nem, Holland a neve”, és szerencsés vagyok, nem igazán tűnt fel eddig… Nos, szeretem a nevem, soha nem változtatnám meg.
Ó, és ami még vicces, imádom az Ireland nevet. Ha gyerekem lesz, nem nevezhetem Irelandnek. A nevem Holland. Nem jönne ki jól. Mármint, nem, nem fog megtörténni. Egyszer találkoztam egy pasival Spanyololszárgban, és hozzá akartam menni, hogy lehessen egy Ireland nevű gyerekünk.